FEGRA – Fenntartható Agráreszközök

RÉSZLET

1. Fenntarthatóság értelmezése – bárkinek

1.1. A fenntarthatóság fogalma
„A fenntartható fejlődés (sustainable development) olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, termelési folyamatoké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”, 

1.2. A fenntarthatóság fogalmának értelmezése
Bármikor, bárhol, bármilyen élethelyzetben teszünk valamit – tervezünk, értékelünk, cselekszünk – az egyetlen és legfontosabb kérdés a következő:

Milyen hatása van tetteinknek a gyermekeink jövőjére?

A fenntarthatóság lényege, hogy MINDEN, amit a jelenben teszünk, azt a jövőt formálja, amiben a gyerekeinknek kell élnie.Ha mi szemetelünk, az a gyerekeink életterét mocskolja be. Ha megmérgezzük a folyókat, elpusztítjuk a környezeti értékeket (élő és növényvilág), ha elhasználjuk az energiahordozókat (olaj, gáz), ha feléljük azokat az alapvető forrásokat a jelenben, amiktől a gyerekeink (unokáink) élete függ a jövőben, ha akadályozzuk a felismerést, a tanulást, akkor tetteink nem fenntarthatóak. 

Minden olyan tettünk, ami megőrzi, tanítja és fejleszti a gyermekeink túlélési lehetőségeit, azaz megőrzi számukra a jelen környezeti, természeti, civilizációs értékeit: FENNTARTHATÓ.

 

2. Fenntartható mezőgazdaság

Az első pont értelmezése alapján a mezőgazdaság fenntartható művelése azt jelenti, hogy megőrizzük a mezőgazdaság értékteremtő (például élelmiszertermelő) képességét a gyermekeinknek. 

2.1. Cél
A hazai termőterületek olyan ésszerű használata, melynek keretében a környezeti élettér nem sérül, azaz a mezőgazdasági művelés nem tesz kárt abba a környezeti rendszerben, aminek maga a mezőgazdaság (szántók, erdők, kertek, stb.) is szerves része.A fenntartható mezőgazdasági művelés alapvető hármasa a következő fogalmakkal fedhető

a. A víz
A magyarországi természetes és környezeti vízbázis mely felelős a lakosság és a mezőgazdaság édesvíz igényeinek kielégítésére.

b. A föld
Az a földterület, ami eredendő környezeti értékeit fenntartva és/vagy visszaállítva kész és képes a jelen és a jövő generációk szükségleteit hatékonyan és a környezet káros rombolása nélkül biztosítani. 

c. Átjárhatóság
A víz és a föld olyan környezeti rendszerek – ökológiai rendszerek – szerves része mely rendszerek megléte biztosítja a víz és földbázis jövőjét. A környezet károsítása azt jelenti, hogy romboljuk a víz és földbázist, és ezzel a fenntarthatóság elvét sértjük.

Az átjárhatóság azt jelenti, hogy a víz és földbázis, valamint a természeti környezet között nincs határvonal, azaz úgy tudjuk használni a víz és földbázist, hogy a környezet ezen tevékenység közben nem sérül, azaz az agrárkultúra és a környezet között átjárhatóság áll fenn.

(Ökológia – az élőlények és a környezet (életér) viszonyát kutató tudomány)

2.2. Elkerülés
A CÉL (2.1. pont) elérése érdekében a jelenben felhasznált egyes elemeket el kell hagyni, és a továbbiakban ezeket el kell kerülni.

a. Környezetkárosító anyagok
Bármely anyag, mely az adott környezeti struktúra természetes összetevőinek nem megfelelő arányaival rendelkezik, vagy azokat aránytalanul elmozdítja és ezzel a környezet ökológiai viszonyaiban az aránytalanság miatt törést, vagy kárt okoz, kerülendő káros anyag.

b. Környezetromboló eljárások
Bármely mesterséges beavatkozás, mely a környezet eredendő – ökológiai – struktúráját hátrányosan érinti – élőlények, és növényzet pusztulása, a víz és földbázis károsodása – olyan környezetromboló eljárás, ami elkerülendő eljárás.

2.3. Megőrzés
A CÉL (2.1. pont) elérése érdekében fontosak a megőrizhető modellek.Bármely olyan agrárkultúra, művelés rend és forma, ami kész és képes a környezet rombolása nélkül a jelen és a jövő generációk számára értékes termékeket, és/vagy azok alapanyagait létrehozni, olyan rendszer, ami a megőrzésre és használatra alkalmas.
A megőrzött rendszereket hagyományosnak tekintjük, a megőrzendő rendszereket hagyományossá tesszük.

2.4. Építés
A CÉL (2.1. pont) elérése érdekében az a termelési módszer, ami kész és képes az ökológia egyensúly mentén termelni, és módszerei nem a hagyományokból eredeztethetőek az épített rendszerek közé tartoznak.Az épített fenntartható agrárrendszerek sajátosságai, két csoportra oszthatók

a. Egy korábbi természetesnek tekintett rendszerből, a környezeti értékek megőrzése és az ökológiai viszonyok felszámolása nélkül épített termelési rendszer.

b. Egy korábban már művelt és az ökológiai viszonyokat sértő termelési rendszer átépítése, az ökológiai rendszerek egyensúlyát eredményező – idővel természetes rendszerré – váló termelési rendszerré.

 

3. Haszon

A fenntartható agrártermelés gyakran és látszólag ellentmondásba kerül a haszon fogalmával. Épp ezért a haszon fogalmát ki kell terjeszteni a fenntarthatóság érdekében.
A jövő generációk életterének és fejlődésének védelme olyan haszon, ami a jelenben elérhető anyagi hasznot felülíró erővel bír. Ugyanakkor, ha a környezeti értékek megőrzése mentén is elérhető az anyagi haszon, a fenntarthatóság erkölcsi, szociális, és a jövő generációk életterének védelme mellett, a fenntartható mezőgazdaság olyan környezeti értéket hoz létre, ami anyagi hasznot is hoz.
Ha és amennyiben készek és képesek vagyunk a környezeti erőforrásokat úgy optimalizálni, hogy az egyfelől a következő generációknak épp úgy hasznára válik, mint a jelen generációnak, olyan fenntartható élettér alakul ki, amely képes beteljesíteni a Fenntarthatóság alapvető fogalmát

 

A teljes program részét képezi Juhász Zoli – Shepherd gazdaságfejlesztési programjának a Faluprogramnak.